Naná, hogy nem akartam könyvet írni! Mikor kijöttem a Villából, kisebb gondom is nagyobb volt ennél. Kapkodtam a fejem jobbra-balra, próbáltam kódolni, mi a túró is történik velem. Szóval nem akartam én semmit se, csak élni újra szabadon, kint az igazi valóvilágban. Nem Leo könyvének sikerén buzdultam fel, hanem egyszerűen azt gondolom, muszáj valahogy szavakba öntenem mindazt, ami az elmúlt egy évben történt, meg persze azokat a dolgokat is, amelyekre úgymond ismertségem óta százötvenhatezer- kétszáznegyvennyolcszor kellett már válaszolnom. A sorrend néha más, de elképesztő, hogy még mindig, mindenhol a Villáról, az ott történt dolgokról faggatnak az emberek. Úgyhogy úgy gondoltam, ha tényleg érdekel valakit, hogy ki vagyok én, mit gondolok a világról, és hogy szerintem hogy is történtek a dolgok valójában, akkor nekiülök és leírom a dolgokat. Lesznek, akik buzgón bólogatnak majd, és azt mondják, fasza csávó vagyok, és bizonyára lesznek dühös haragosaim is. És nyilván sokan, akik azt kérdezik, kit érdekel ez ma már? Na, nekik nem szól ez a könyv. Mindenki másnak, aki esetleg kíváncsi rám és a gondolataimra, most az egyszer és utoljára ilyen bőven: elmondom a frankót!
