Az erdélyi születésű, ma legfőképp ifjúsági regényeiről ismert Török Sándor három betiltott, elfeledett írását fedezheti fel az olvasó a Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész által összeállított kötetben.
A Magyarországra a 20-as évek közepén áttelepült író a Magyar fiúk oláh mundérban című riportregényben finom humorral, olvasmányosan számol be a román királyi hadsereg közlegényeként szerzett, még élénk élményeiről, a sereg abszurd és embertelen működéséről. A Magyar fiúk oláh mundérban 1928-ban jelent meg először, de 1945-ben tiltólistára került, és ma már csak árveréseken bukkan föl olykor-olykor.
A Virradatvárók és az Egy eszelős fickó s ami körülötte akad című kisregényekben Török az erdélyi magyarok és románok hétköznapjairól, választásaikról vagy éppen a választás lehetetlenségéről mesél olyan időkben, amikor a valóságot és az igazságot könnyedén felülírja egy groteszk fikciókból összefésült történet, ha az aktuális hatalom kiszolgálói úgy kívánják. Az 1929-ben kiadott Egy eszelős fickó s ami körülötte akad példányai mára már nagyon ritkák, közgyűjteményekben sem könnyű rájuk bukkanni. A Virradatvárókat 1928-ban folytatásokban közölte egy lap, majd feledésbe merült.
A kötetet Főcze János történész tanulmánya zárja, amely bemutatja hogyan szerveződött az első világháború utáni Román Királyság, hogyan strukturálták át az erdélyi magyar társadalmat az ezzel járó változások, és hogy mit jelenthetett, milyen kihívásokkal járt az erdélyi magyarok számára, hogy egy új államban kellett folytatni életüket.
