Sántha Ernő: Papírfirkák

Mosolyogjatok vagy háborodjatok fel, örüljetek vagy haragudjatok, de ne maradjatok közönyösek.
Legyek mizantróp, kiábrándult, pesszimista, istentelen, csak unalmas ne.
Ne kérdezd, miért keresek a kákán is csomót, hiszen a helyénvalón nem lehet élcelődni, csak a fonákságon.
A lejegyzett gondolat sokszor nem mély bölcsesség, nem tanmese, és főleg nem hitvallás. Gyakran csak egy szellemes csavar, szójáték, froclizás, bizarr képtelenség, a célja pedig csupán megdöbbentés, polgárpukkasztás, csavaros észjárás fitogtatása, tetszelgés egy felvett pózban.
A gondolatok előtörnek mindenáron, mint a kristálytiszta forrás vagy a zavaros iszapfolyam, mint az éltető nílusi áradás vagy a pusztító szökőár, mint a vulkáni láva vagy a kénes gőzök füstje. Ha nem válogatsz közöttük, ilyenféle könyv kerekedik belőle, mint ez.