E kis puskás emberkéből, aki oly komolyan játssza a harcos szerepét, már életében legenda lett. Ruszt József ugyanis az. Fogalom. A ,,legkíméletlenebbül húzó rendező"; a kegyetlen színház apostola; a szertartás színház celebrálója; örök újrakezdő; társulatalapító; katedra nélküli színészpedagógus. Pályájának állomásai: Universitas Együttes, Debrecen, Kecskemét, Népszínház, Zalaegerszeg, Szeged, Független Színpad, Budapesti Kamaraszínház. Visszahúzódott vidéki magányába, ahonnan néhány tanítványának hívására mégis kimozdult: Veszprémben ismét rendez. A kétrészes Oidipusz után Németh László Galileijét. Két mitikus hérosz összegző, bölcs történetét. Mint pályáján annyiszor, most is szenvedéstörténeteket. Negyvenkét éves rendezői pályáján megtartotta azt a játékkedvet és a hivatásához nélkülözhetetlen komolyságot, elkötelezettséget, ami e gyerekkori képéről is sugárzik. A mindig elégedetlenkedo, újat kutató, fészekmeleget kereső és teremtő rendező ma már kimondja, amit ellentmondásos életében oly sokszor gesztusai mélyére igyekezett rejteni: a színházi alkotás alapkérdése a szeretet. A 42 év 42 megnyilatkozása Ruszt Józsefnek a színházról, a világról, az emberekről, a szakmáról -végső soron a szeretetről szóló gondolatainak antológiája. Kordokumentum, amelynek megjelentetése tisztelgés a Mester előtt.
