A "Fidel Castro önéletrajza" vitathatatlanul a legteljesebb, legrészletesebb és leghitelesebb életrajz, amit a kubai vezérről a mai napig írtak. Norberto Fuentes évekig Fidel Castro közeli barátja és bizalmasa volt. Tudott a kubai titkosszolgálatok minden taktikai lépéséről a forradalmi Kuba legkényesebb hadműveletei során, és olyan iratokhoz férhetett hozzá, melyek tartalma eddig mások számára ismeretlen volt. Kiváltságos nézőpontjánál fogva ugyanakkor jóval többet tár fel a tényeknél: az indítékokat és az indítékokon túl a célokat.
A Fuentes által festett portré távol áll attól a misztikus képtől, melyet többek közt maga Fidel is próbál közvetíteni, és feloldja azokat az életrajzi torzításokat, melyeket az őt ócsárló kritikusok próbálnak sugallni. A „Fidel Castro önéletrajza” az utóbbi évtizedek legvitatottabb vezetőjének személyes oldalát tárja elénk, életének minden fontos pillanatában. Fényt derít azokra az eseményekre, melyeket a forradalom romantikája vagy a száműzetésbe kényszerültek éles bírálatai igyekeztek elfedni.
Fidel Castro hatalomra kerüléséről és Kuba élén töltött éveiről egy hiteles tanú, az őt legközelebbről ismerő egykori barát tollából olvashatunk az önéletrajzi fikció elbeszélésmódját dokumentumokkal ötvöző pályaképet.
A könyv nemzetközi szenzációt keltett. A spanyol El País kritikusa „a kortárs latin-amerikai irodalom remekének” nyilvánította, a német Die Zeit pedig azt írta: „Fuentes könyve valószínűleg hosszú időre a legjobb marad a kubai diktátorról.”
