Az emberi gonoszság elleni küzdelem mindig saját házunk táján kezdődik. Az ennek következtében kibontakozó öntisztulás lesz mindig a legnagyobb fegyverünk.
Az emberi gonoszság túl fontos és összetett, így nem fér el egyetlen gondolkodási keretben. A valóság tökéletes megértését soha nem érhetjük el, csupán csak egyre közelebb kerülhetünk hozzá.
A keresztény vallási modell: az emberiség, az egész univerzum jó és rossz erők, az Isten és az Ördög közötti titáni küzdelem részese. A csatatér pedig az emberi lélek. Az emberi élet értelme is e csata körül forog.
A XVII. sz. végén a Galilei pert követően, a tudomány és az egyház hallgatólagos társadalmi egyezséget kötött, amelynek értelmében mindennemű kapcsolatot megszüntettnek egymással. A világot önkényesen „természetire” és „természet felettire” osztották fel. Az egyház elfogadta, hogy a „természeti” világ a tudósok hatáskörébe tartozik, viszont a tudomány is beletörődött, hogy nem üti bele az orrát spirituális vagy értékekkel kapcsolatos kérdésekbe. Sőt odáig ment, hogy magát „értékitélet-mentesnek” definiálta.
A gonosz ellentétes az élettel. Valami olyan, ami az életerő ellen hat az élet elveszejtésének érdekében.
A gonosz a lelket is megöli. Van néhány alapvető jellemzője az életnek – különösen az emberi életnek – úgy, mint az érzékelés, a mozgás képessége, az éberség, a fejlődés, az autonómia vagy az akarat. Lehetséges ezek elpusztítása a fizikai test elpusztítása nélkül is.
A gonosz tehát olyan erő, rejtőzzön akár emberi lényen kívül vagy belül, amely el akarja pusztítani az életet és az életkedvet.
A jóság pedig ennek az ellentéte. A jóság segíti az életet és bátorítja az életkedvet.
A gonosz felismerésének igazi célja, hogy amikor csak lehet, meggyógyíthassuk, amikor pedig nem tudjuk meggyógyítani, akkor tovább kell tanulmányoznunk, hogy végleg megszüntethessük.
A gyógyítás a szeretet eredménye. A szeretetnek éppen ez az egyik funkciója.
Az emberi faj kialakulása óta küzd a gonosszal és mindaz, amit ebből a harcból megtanult, tudatosan vagy nem beépült mitológiájába és irodalmába.
A gonoszság teológiai modelljei
Bűn
Pokol
Bűnbakképzés
Ellenséges nárcizmus
Az élet művészete
Szabad akarat
A gonoszság meghatározása
A betegség meghatározása
A gonoszság ismérvei
A fóbia
A mentális egészség
A csoportos gonoszság lélektana
A nyáj – vagy tömegember lélektana
