A nagyszabású történelmi freskó színhelye a független észak-indiai Audh állam, amely a 19. század közepén élte fénykorát. Fővárosát, Lakhnaut, méltán illették „az arany és az ezüst városa" címmel: a megtisztelő névre pompája tette érdemessé és az a harmónia, amelyben hinduk és muzulmánok éltek itt együtt. Ebben a pazar, varázslatos környezetben ível fel annak a rendkívüli asszonynak a sorsa, aki Muhammadiból Hazrat Mahallá lett, mert a király negyedik feleségeként fiút szült az uralkodónak. Az érzékeny, fogékony nő azonban túllát a hárem falain, és megérintik a brit gyarmati uralom terjeszkedése elleni indulatok. A nemzeti öntudat vonzza őt egyre jobban Dzsai Lal rádzsához, a király rettenthetetlen és büszke katonai vezetőjéhez. Kettejük szenvedélyes szerelmének történetén keresztül bontakozik ki előttünk India egyik legizgalmasabb történelmi korszaka, a mozgalommá terebélyesedő népfelkelés és a szipojlázadás. És mindenekelőtt egy bátor, hősies asszonynak az élete, aki elsőként lépett az India felszabadításához vezető útra. A török-indiai származású Kenizé Mourad családjának történetét Szultána és Álomkert című, magyarul is híressé vált regényében mesélte el. Legújabb művében azon is eltöpreng, egyes államok milyen jogon erőltetik rá gazdagságról, jövőről alkotott elképzeléseiket másokra.
