Már megint itt a feng shui. Miért jó az nekünk, ha ennyit beszélünk kínai térrendezésről, szélcsengőkről, aranyhalakról? Ha idáig ennyi vált érthetővé a feng shui szelleméből, messze vagy még a lényegtől. Várj. Nyugalom. A feng shui nem irányzat, nem új hullám, nem divat, nem vallás. Én inkább úgy fogalmazok, hogy a jóérzés művészete. Nem kíván tőled komoly áldozatokat, csak annyit, amennyit hajlandó vagy nyújtani magadból. Ha neked is szíved vágya, hogy lelkedben visszaálljon a természetes rend, hogy jóban légy a világgal, a természettel, magaddal, akkor olvass. A sorok között is. Nem csodás gyógyírt kapsz vérző sebeidre, nem új hitvallást, semmi olyat, amiért ne kellene ültő helyedből felemelkedned. Szobád sarkában ücsörögve, arra várva, hogy az isteni kegyelem jobb sorsot gyúr neked ebből a mostaniból, elhibázott gondolat. Egy dologra képes a feng shui: megmutatni az irányt, felkínálni annak a lehetőségét, hogy szebb kiegyensúlyozottabb, boldogabb életed lehessen. Az út a tettek kockáiból épül. Ha nem mozdulsz, nincs út, amin haladni lehetne.
