Két egér járja a várost: a művészettörténetben jártas Múzeumi Egér és kíváncsi unokatestvére, aki írói tehetséggel is meg van áldva. A sorozat korábbi köteteiben a kiállítótermek világát fedezték fel, most viszont kilépnek a múzeum kapuján, és Budapest utcái lesznek a terepük. A hangvétel végig oldott és beszélgetős: a két főszereplő párbeszédéből bontakozik ki mindaz, amit egy városról tudni érdemes – nem tananyagszerűen, hanem úgy, ahogy két jó barát mutatja meg egymásnak, amit észrevett. Ez az alaphangulat teszi olyan gyerekkönyvvé a kötetet, amelyet a felnőtt is szívesen olvas együtt a gyerekkel.
A könyv gerincét a felfedezés adja. Kapualjak, homlokzatok, oromdíszek, szobrok és emlékművek kerülnek sorra – jellemzően olyan részletek, amelyek mellett naponta elsétálunk anélkül, hogy felnéznénk rájuk. A színes képanyagot rejtvények, kérdések és feladatok kísérik, amelyek nem lexikális tudást kérnek számon, hanem a megfigyelést gyakoroltatják: mit ábrázol ez a faragvány, hol lehet a párja, miért került éppen oda. A kötet térképes eligazítást is tartalmaz, amelynek segítségével a bemutatott díszek és alkotások a valóságban is megkereshetők. Ettől lesz a könyv több puszta olvasmánynál: egy városnéző séta forgatókönyvévé válik, amelyet maga a gyerek irányít, a felnőtt pedig csak kíséri.
Ami igazán megkülönbözteti a hasonló kiadványoktól, az a nézőpont. A két egér perspektívájából a város nem nevezetességek felsorolása, hanem apró, kézzelfogható részletek gyűjteménye: egy kőfaragvány arca, egy kovácsoltvas kapu mintázata, egy szobor kéztartása. Ez a léptékváltás két dolgot old meg egyszerre. Egyrészt a 9–12 éves olvasónak nem kell átrágnia magát építészettörténeti fogalmakon ahhoz, hogy sikerélménye legyen – elég, ha megtalálja, amit keres. Másrészt a felnőtt kísérő is másképp néz rá a saját városára, mert a könyv olyan részletekre irányítja a figyelmét, amelyeket évtizedek óta nem vett észre. A képek és a feladatok aránya kiegyensúlyozott, így a kötet egyszerre nézegethető albumként és forgatható foglalkoztatóként: otthon, az asztalnál is működik, és a helyszínen, kézben tartva is.
A Két egér kalandjai sorozat első kötetei a Két Egér Könyvek gondozásában jelentek meg, majd a Móra Könyvkiadó adta ki őket újra – a sorozat további darabjai között szerepel az Állatok a múzeumban, a Fekete-fehér, a Különös lények és a Színek. A kötetek önállóan is olvashatók, egymás után végigolvasva viszont fokozatosan épül fel belőlük a múzeumi és a városi látás alapszókincse: előbb a kiállítótermek tárgyai, majd az utca tárgyai kerülnek nagyító alá. A 76 oldalas, keménytáblás, cérnafűzött kötet négyzetes, nagyjából 21×21 centis formátumban készült, ami kényelmesen kézbe fogható séta közben is, és elég nagy ahhoz, hogy a részletek valóban láthatók legyenek. Ajándéknak is jó választás iskolakezdésre, névnapra vagy egy közös budapesti hétvége elé.