Miért nem szilárdult meg az 1989–1991-es rendszerváltások után a média szabadsága a kelet-közép-európai posztkommunista demokráciákban, köztük Magyarországon? Milyen eszközökkel igyekeznek a politikai és az üzleti elitek befolyásolni a médiát? Milyen defektusok jellemzik a régió országainak nyilvánosságát? Milyen hatást gyakorol az információ-technológiai forradalom a nyilvánosságra? Egyáltalán: mi lehet a szerepük a nyilvánosság intézményeinek egy demokratikus társadalomban? Hasznos vagy haszontalan fórumai-e a sokszor kárhoztatott kereskedelmi médiumok a társadalmi nyilvánosságnak?
Az itt kötetbe szerkesztett, frissített és bővített formában közölt tanulmányok ezekre a kérdésekre keresnek választ. Egyúttal olyan médiapolitikai javaslatokat is megfogalmaznak, amelyek célja a nyilvánosság ezen keresztül pedig a demokrácia minőségének javítása.
Bajomi-Lázár Péter (1969) az Oxfordi Egyetem Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoportjának tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszékének tanára. A Közép-európai Egyetemen politikatudományból szerzett doktori fokozatot.
Korábbi könyvei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (2004), Média és társadalom (2008).
